Nincs vizelet latinul
Tartalom
Bertin-oszlopok columna renalis A vese metszlapján látható a már említett veseöböl, a benne helyet foglaló vesemedencével és vesekelyhekkel, és az azt nagyjából két centiméteres vastagságban majdnem teljesen körbeölelő veseállomány veseparenchyma.
Az akut veseelégtelenség
A veseállományt két részre, kéreg- és velőállományra osztjuk. Elhelyezkedésük oka a vese fejlődésében keresendő, hiszen a vese az embrionális időszakban lebenyes szerv, melynek nincs vizelet latinul összenőnek. Ennek megfelelően a velőállomány medulla renalis átmetszetben különálló háromszög alakú, de térben gúlára emlékeztető részeket alkot, ezek a vesepiramisok pyramides renales. Az eredeti veselebenyeknek megfelelően összesen körülbelül 30 vesepiramis lehet, amik kettesével-hármasával összenőnek.
A kéregállomány cortex renalis ezeket a vesepiramisokat öleli körbe, felülről a piramisok alapjai felől egy folyamatos külső réteget alkotva, oldalról pedig a piramisok közé benyomulva a Bertin-oszlopokat képezi.
Az átmetszetben háromszög alakú piramisok a veseöböl fele egyre keskenyebbek, három piramis csúcsa egyesül egy veseszemölcsben papilla renalis.
Ezeknek a papilláknak a lyukacsain át jut ki a vizeletelvezető rendszerbe a vese által előállított vizelet. A veseszemölcsök egyesével a vesemedence kiskelyheibe nyílnak. Három ilyen kiskehely nyílik össze egy nagykehellyé, amikből általában szintén három található. Ezek egyesülnek végül is a szoros értelemben vett vesemedencében.
Sémásan 27 eredeti veselebeny, 9 kiskehely, 3 nagykehely van.
Szövettan és vérellátás[ szerkesztés ] A nephron szerkezete A vese vérkeringése funkciója miatt elválaszthatatlan szövettani felépítésétől. A vese feladata a vérben jelenlevő kis molekulájú nincs vizelet latinul víz, sók, cukor és egyéb tápanyagok, bomlástermékek koncentrációjának normális értéken tartása, beállítása. Ezt úgy érheti el hogy a vérből először egy elsődleges szűrletet készít, és ebből igény szerint veszi vissza a még szükséges anyagokat.
Az egyik csőrendszer maga az érhálózat, a másik csőrendszer pedig az úgynevezett nephron, amelybe az érből kijutó elsődleges szűrlet kerül. A nephron már a vizeletkiválasztó szervrendszer része. A nincs vizelet latinul haladó szűrletből a még hasznos, és éppen szükséges ugyanis hasznos anyag is lehet felesleges mennyiségben anyagok felvétele után, a folyadék koncentrálódik, és így jut tovább végül kész vizeletként a vesekelyhekbe.
A szűrőberendezés szükség szerint a két csőrendszer találkozásánál helyezkedik el, ez a vesetestecske Malpighi-test. Érrendszer[ szerkesztés ] Az érrendszer a megszűrni kívánt vért eljuttatja a mikroszkopikus szűrőberendezésekig, és a megszűrt vért visszavezeti a keringési rendszerbe.
Vizeletelakadás, vizeletrekedés
A vesekapun át lép be a vesébe az arteria renalis, ami belépése után arteria interlobales-ekre oszlik. A veseartériák ágai egy elülső és nincs vizelet latinul hátsó ágrenszert alkotnak, aminek a veséken végzett sebészeti beavatkozásoknál van fontos jelentősége. Ezek az erek a vesepiramisok és Bertin-oszlopok között lépnek a veseállományba.
A piramisok alapjai felett árkádszerűen egymás felé fordulnak nevük ezen a szakaszon megváltozik és már arteria arcuata-nak hívjákde a hasonnevű vénákkal ellentétben nem nőnek össze az ellenoldalival. A vénák ezen a szakaszon az artériákkal párhuzamosan haladnak, és ugyanezeket a neveket viselik.
Az arteria arcuaták tehát mindig a kéregállomány és a velő nincs vizelet latinul, azzal párhuzamosan haladnak, és a kéregbe merőlegesen oldalágakat bocsátanak arteria interlobularis vagy arteria corticalis radiata. Ezek az nincs vizelet latinul a szőlőfürt szárához hasonlíthatóak, amelyből akárcsak a szőlőszemek, kis érgomolyagok glomerulus nőnek ki. Nincs vizelet latinul az érgomolyagok az arteria interlobularesből a vas afferens-en keresztül kapnak vért, és a vér nincs vizelet latinul a vas efferens-en keresztül távozik.
Ez az anatómiai nincs vizelet latinul teszi lehetővé a vér megtisztulását a szűrletképződésen keresztül. Mivel a vas afferens tágasabb mint a vas efferens, a nagy nyomással a glomerulusba tóduló vér nehezen haladhat tovább a vas efferenseken keresztül, és így olyan nyomás filtrációs nyomás keletkezik, amely az érfal szűrőrendszerén átpréseli a vérplazma fehérjementes szürletét, és ez a nephron csőrendszerének kiinduló szakaszába, a Bowman-tok üregébe kerül.
A glomerulustól továbbhaladó erek attól függően folytatják útjukat, hogy milyen típusú nephronhoz tartozó glomerulusból származnak. A kéregállományban magasabban fekvő corticális glomerulusokból eredő vas efferensek a kéregállományban maradnak, a kanyarulatos gyűjtőcsatornák környezetében oszlanak szét, és azokkal párhuzamosan haladnak rete capillare peritubulare.
Ezeknek a hajszálérhálózatoknak a feladata az elsődleges vizeletből visszaszívott anyagok felvétele nincs vizelet latinul elszállítása. A velőállományhoz közelebb elhelyezkedő juxtamedulláris glomerulusokból eredő vas efferensek viszont derékszögben megtörve, a velőállomány felé haladva oszlanak szét vasa rectaeés a Henle-kacsokat követik.
A vasa rectae és a peritubularis fonatból összeszedődő venulák innentől kezdve megint egyformán viselkednek és a vena interlobularisokba ömlenek. Malpighi-test — a szűrőberendezés[ szerkesztés ] A vesetestecske Malpighi-test Vesetestecske szövettani képe H-E festés A Malpighi-testet vagy vesetestecskét az érpálya glomerulusa és a nephron kiindulási pontja, a Nincs vizelet latinul alkotja. A Malpighi-testet corpusculum renale egyszerű hasonlattal élve kesztyűs kézzel megfogott labdaként írhatnánk le.
Eszerint a labda nem más, mint az érgomolyag, a kesztyűnk pedig maga a Bowman-tok, melynek két rétege — a kesztyű labdával érintkező és a labdával nem érintkező része — egymásba áthajlik, így voltaképpen folytonosak egymással. A Bowman-tok két rétege közé a kesztyű üregébe jut a szűrlet, amiből a kesztyű szája felé a nephron távolabbi részeibe folyik tovább.
A belső lemez glomerularis epithelium a glomerulust alkotó erek felszínéhez szorosan hozzátapadt, és különleges sejtekből, nincs vizelet latinul podocytákból áll, amelyek lábai között rések vannak.
Fordítás 'vizelet' – Szótár Latin-Magyar | Glosbe
A külső lemez parietalis epithelium — valójában a másik lemez folytatásaegyszerű egyrétegű laphámsejtekből áll. A külső lemez folytatódik tovább a nephron következő részében a közeli kanyarulatos csatornába, de a sejttípus alapvetően megváltozik.
A Bowman-tok ürege a vizeleti tér. A Malpighi-test glomerulus felőli oldala az érpólus, a kanyarulatos csatorna felőli oldala a vizeleti pólus.
A szűrőfelület[ szerkesztés ] A glomerulus hajszálereiben áramló vér és a Bowman-tok ürege közötti határ, a szűrőfelület, filtrációs barrier három rétegből áll: 1. Az érfal: A glomerulus különleges hajszálér hálózat, hiszen az ereket alkotó sejtek endothelium a testben megszokott, általában jól szigetelő érsejtekhez képest lyukacsosak, fenesztráltak ablakosak.
Podocyták: Amint nevük is mutatja, apró lábnyúlványokkal rendelkeznek, amik között a vese által már nem kiszűrendő nincs vizelet latinul nagyobb hézagok vannak.
vizelet jelentése latinul
Glomeruláris bazális membrán GBM : A podocyták és az endothel sejtek által termelt vékony lemezszerű réteg, ami nincs vizelet latinul érfal endothelje és nincs vizelet latinul podocyták között húzódik. Elektronmikroszkóposan vizsgálva nem homogén, megkülönböztethető rajta egy külső lazább szerkezetű réteg lamina rara externaegy középső tömött réteg lamina densa és egy belső lazább réteg lamina rara interna.
Fő alkotóeleme az úgynevezett IV. Ez a hálózat szitaszerűen mechanikai szűrőként szerepel, és pórusátmérőjénél fogva a körülbelül 65 kDa kilodalton — nagy molekulák tömegének mértékegysége tömegű molekulákat engedi át. A GBM tartalmaz még továbbá egy negatív töltésű molekulát GBM-aniontami segít a más negatív töltésű anyagok, például fehérjék taszításával megelőzni azok kiszűrődését. Tehát a voltaképpeni szűrő a GBM, hiszen az érfalsejteken és a lábassejtek között is a kiszűrendő mérettartománynál nagyobb molekulák is képesek lennének átjutni, és át is jutnak azokban a megbetegedésekben, ahol a GBM károsodik.
Nephron[ szerkesztés ] A vese működési egysége a nephron nefronamelynek vesetestecskéjében az elsődleges szűrlet képződik, majd csatornarendszerében vizeletté alakul és a vizeletelvezető rendszer felé továbbítódik. Részei: Vesetestecske: Lásd fent! Proximális kanyarulatos csatorna tubulus contortus proximalis : A Bowman-tok vizeleti pólusából induló, sötéten festődő egyrétegű köbhámsejtekből álló, kanyarulatos lefutású csőrendszer.
A köbhámsejtek a cső ürege lumene felé eső felszínén kefeszegélyt látunk, ami a felszívást hatékonyabbá teszi felületnövelő hatásával. A sejtek ellenkező oldalán sötét bazális csíkolat található, ami a nagy energiaigényű felszívási folyamatokat lehetővé tévő mitokondriumok tömege. A tubulus lumene szűk, gyakran csillag alakú. Henle-kacs: A vizelet koncentrálásában elsődleges feladata van, magas velői ozmotikus koncentrációt hoz létre, ami a vízvisszaszíváshoz elengedhetetlen.
Három részből áll: 1. Proximális egyenes csatorna 2. Köztes csatornaszakasz A köztes csatornaszakasz tubulus intermedius vékony falú, egyrétegű laphámsejtek alkotta szakasz, amelyen a kefeszegély eltűnik.
A nephronok különböző típusaiban eltérő. A corticalis glomerulusból induló nephronoknál csak leszálló vékony szegmentum van, míg a jauxtamedullárisoknál felszálló és leszálló vékony szegmentum is megtalálható.
Disztális egyenes csatorna TAL Disztális kanyarulatos csatorna A disztális kanyarulatos csatorna tubulus contortus distalis alacsonyabb és világosabban festődő egyrétegű köbhámsejtekből áll, kefeszegélye is gyérebb.
Akut veseelégtelenség
Kiemelt szakasza Gyakorlatok prosztata prosztatitis saját Malpighi-testének érpólusához visszakanyarodó macula densa magyarul: tömött folt — nem használatos ígya tubulusban folyó folyadék állapotáról ad visszajelzést és így a szabályozásban van fontos szerepe, a juxtaglomerularis apparatus JGA része.
Összekötő csatorna ductus reuniens Az összekötő csatorna ductus reuniens a disztális kanyarulatos csatornát a gyűjtőcsatornával összekötő szakasz. A nephron utolsó része. Gyűjtőcsatorna[ szerkesztés ] A gyűjtőcsatorna tubulus renalis colligens már nem a nephron része, fejlődéstanilag is máshonnan, az ureterbimbóból származik.
Fala egyrétegű hengerhám. A velőállományban helyezkednek el, egy-egy gyűjtőcsatorna körülbelül tíz nephron tubulus reuniensét veszi fel és így halad sugárirányban a veseszemölcs felé, majd tízesével-húszasával egyesülnek, és mint ductus papillaris nyílnak a veseszemölcsben a kiskelyhekbe.
Juxtaglomerularis apparatus JGA [ szerkesztés ] A Malpighi-test érpólusán lévő különböző sejtek A prostatitis fájdalom szindróma kezelése egysége.
Juxtaglomerularis sejtek: Az afferens arteriola juxtaglomeruláris módosult, feszülési receptorként viselkedő, renin szemcséket tartalmazó simaizom sejtjei, a renin kiválasztásáért felelősek. A szekréció stimulusa lehet a macula densa jele, a vas afferens feszülésének csökkenése vérnyomásesés és az autonóm idegrendszer szimpatikus részének aktiválódása.
A reninen keresztül felelősek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer RAAS aktiválásáért.
A tényleges hatóanyag a renin és a konvertáló enzim hatására képződő angiotenzin II. A vérnyomást csökkentő gyógyszerek egyik csoportja a konvertáló enzim gátlása útján hat. Erythropoetin termelés[ szerkesztés ] Az erythropoetin egy glikoprotein természetű hormon.
Főleg a vese peritubularis sejtjeiben, kisebb részben a májban termelődik. Serkenti a vörösvértestek képződését azzal, hogy az elődsejtek differenciálódását a vörösvértest képződési útvonalra tereli.
Ezeket a vizeletkiválasztás csökkenése miatt a vérben felhalmozódó anyagok okozzák. Lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el. Ekkor még a kiváltó ok tünetei uralják a képet, a vese károsodása még nem észlelhető. A 24 óra alatt képződött vizelet mennyisége alapján oliguria illetve anuria állapotot különböztetünk meg.
Fokozza a vörösvértestek élettartamát. Szerepe van az agynak bizonyos neuronkárosodásokra adott válaszreakciójában és a sebgyógyulásban. Termelődése a vér oxygenizációjától függ. Itt bizonyos negatív visszacsatolás érvényesül.
D-vitamin aktiválás[ szerkesztés ] A D-vitamin előanyagai a táplálékból származhatnak, vagy koleszterinből a bőrben ultraibolya fény nincs vizelet latinul képződnek. Ezekből az aktív - a kalcium és a foszfor anyagcserére és csontképződésre ható - D-vitamin a máj és a vese közreműködésével alakul ki.
